-
Tizenkét év
Tizenkét év. Sokszor hosszú időnek tűnik, máskor egy pillanat alatt elillan. Valaki sokallja, másoknál még belefér, vannak, kik néma közönnyel fogadják, én pedig fel sem fogom. Nem érzem jelentőségét, mert nincs miért jelentőséget szánni rá. Házasságunk évében jómagam a harminckilencet töltöttem, míg férjem az ötvenegyediket. Életkorán sosem ütköztem meg. Egyfelől köszönhető ez annak is, hogy több mint tíz évvel idősebb testvéreim és barátaik, minden nap részesei voltak életemnek, egészen kisgyerekkorom óta, így sosem éreztem őket egy számomra idegen nemzedéknek. Láttam, értettem őket, felfogtam az ő problémájukat, mint egy film forogtak előttem életük képkockái. Másfelől, hogyha két ember érzi egymást, azt koruk különbözősége sem gátolhatja. Mikor pedig már az ember átlépi…
-
Reneszánsz ember
E bejegyzés nem egy tipikus „embernek lenni” iromány. Ha valamely címkével mégis illetnem kellene, akkor talán, mint „Polcom könyvei, szívem csücskei” vagy „Az elsők…” rovatcímmel kategorizálnám. A lenti sorok mindkét kritériumnak megfelelnek. E könyv, vagyis pontosabban kettő a mai napig nappalim lakói, és az elsők, mert miattuk léptem át először könyvesbolt küszöbét úgy, hogy a felkeresés célja nem egy megoldandó feladat, hanem a kíváncsiság, a vágy, a benne szereplő szavak megismerése volt. Íme, hát ennek története… 1997 októberében kezdte meg sugárzását hazánkban a két legnagyobb televíziós kereskedelmi csatorna. Hogy hogyan jutunk el ezzel a kezdéssel bármilyen kiadott műhöz? – biztosítalak kedves olvasó, eljutunk! Mindaddig az MTV közszolgálati műsorain nevelkedtünk, ami…