A B’JG embernek lenni oldal jubilál. Szerény egy évében tizenegy történet, elbeszélés került közreadásra. Olvasói a támogató szavak mellett, olykor saját emlékeiket, gondolataikat, véleményüket is megosztották velem. Az utóbbi egyike, egy privát üzenet formájában jutott el hozzám. Kedves és tiszteletteljes hangvétele mellett, nekem feltett nagy ívű kérdéseket tartalmazott, a levélíró vágyott pszichoanalízise érdekében. Mondatai alapján szavaim mindig szomorúak, búskomorak és negatív hangvételűek. Mielőtt válasszal illettem volna, újraolvastam irományaim. Majd emlékeimbe révedtem… Ildike barátnőm, akinek egyik fő, általam imádott védjegye az őszinte hangos kacaj, melyet napjában többször is produkálni tud, egyszer azt a kérdést tette fel nekem: „Gabi, te sosem nevetsz?” – mosolyogva feleltem neki, hogy „De, csak annak nagyon viccesnek…